Pajzsmirigydaganatok kutyáknál: miről beszélünk?
A pajzsmirigydaganat a pajzsmirigyet alkotó sejtek anarchikus felszaporodása miatt alakul ki, ez a kéthegyű mirigy, amely a légcső előtt, a nyaki régióban található.
Kutyákban vannak jóindulatú (nem rákos) daganatok, valamint rosszindulatú (rákos) pajzsmirigydaganatok. És bár viszonylag ritka a kutyáknál, a legtöbb pajzsmirigydaganat sajnos rákos kutyáknál. Ezek az esetek 90-95%-ában adenokarcinómák, az esetek 5-10%-ában pedig adenomák.
Az adenokarcinómák gyakran megtámadják a szomszédos struktúrákat, például a nyelőcsövet, a légcsövet, a gégét, az idegeket, az ereket és a nyaki izmokat. Gyakran adnak áttétet a tüdőben, a nyirokcsomókban, a nyakcsigolyákban, a vesékben, a mellékvesékben, a szívizomban, a májban és az agyban.
Az esetek túlnyomó többségében ezek a daganatok nem szekretálnak, azaz nem okozzák a túlzott pajzsmirigyhormon-termelést.
Mi okoz pajzsmirigydaganatot kutyáknál?
Az ok, hogy egy adott háziállatnál miért alakulhat ki ilyen típusú daganat, még nem ismert pontosan. Ezt a ráktípust, mint a legtöbb rákot, úgy tűnik, hogy a kockázati tényezők összetett keveréke okozza.
A pajzsmirigydaganatok konkrét esetében úgy tűnik, hogy van egy genetikai összetevő, mivel bizonyos fajták gyakrabban érintettek, különösen a Golden Retriever, a Beagle és a Boxer az adenokarcinómák tekintetében.
Milyen tünetek társulnak a pajzsmirigydaganathoz kutyáknál?
A pajzsmirigydaganatban szenvedő kutyák általában a nyak alsó részén található tömeggel.
Ha ez a massza összenyomja a légcsövet, az köhögést vagy légzési nehézséget okozhat. Ha megnyomja a nyelőcsövet, dysphagiát (a megfelelő étkezési nehézségeket) és a normális nyelést okozhat. Ha megnyomja a hangszálait, előfordulhat, hogy elváltozást okoz az ugatásukban.
Egyes kutyáknak nyaki-arc-ödémája és vérzési rendellenességei is lehetnek.
Ritkán megfigyelhető a pajzsmirigy-túlműködés tünetei, amelyek közé tartozik a fokozott étvágy, a polyuro-polydipsia (a kutya többet iszik és vizel), fogyás, nyugtalanság és tachycardia (gyors és rendellenes szívverés).
Hogyan diagnosztizálják ezeket a betegségeket?
Ezt a daganattípust alapos fizikális vizsgálat során diagnosztizálják, amely során az állatorvos megtapinthatja a méhnyak tömegét.
Ebből a tömegből biopszia általában szükséges a végleges diagnózis felállításához. Mivel a kutyák legtöbb daganata rákos és áttéteket ad, további képalkotó vizsgálatokra lehet szükség a betegség stádiumának meghatározásához.
Az állatorvos vérvizsgálatot is kérhet, amely segít meghatározni a kutya pajzsmirigy állapotát.
Milyen kezelések állnak rendelkezésre?
Különböző kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre pajzsmirigydaganatos kutyák számára. A kezelés megválasztása a daganat méretétől, a környező szövetekbe való behatolás mértékétől és attól függ, hogy vannak-e áttétek.
A műtét egy pajzsmirigyeltávolításból áll, amely magában foglalja a teljes pajzsmirigy eltávolítását.Kifejezetten olyan kutyák számára javasolt, akiknek mobil pajzsmirigydaganatai vannak a szomszédos szövetek inváziója nélkül, vagy részlegesen tapadó daganatok, a környező szövetek korlátozott inváziójával. A második esetben a sebész a behatolt szövetet is eltávolítja, amennyire csak lehetséges.
Ha a daganatok túl nagyok, nagyon invazívak vagy szilárdan kötődnek, a műtét nem lehetséges, és általában radioaktív jóddal (I-131) vagy kemoterápiával végzett sugárterápiát alkalmaznak.
Megfelelő kezelés mellett a pajzsmirigydaganatban szenvedő kutyák prognózisa jó vagy kiváló, ha a daganatokat teljesen kimetszették. Másrészt a prognózis rosszabb azoknál a kutyáknál, amelyeknek nagy daganatai vannak és/vagy nagyon tapadnak a szomszédos szövetekhez.