A makócápa (Isurus oxyrinchus) a makrélacápának nevezett csoport egyik faja, amely a Lamnidae családba tartozik, amelyen többek között a nagy fehér cápával (Carcharodon carcharias) osztozik. Ez a fajta porcos hal fontos ragadozó a tengeri ökoszisztémákban, ahol él, és van néhány különleges tulajdonsága, amely felkelti az érdeklődést. Olvassa tovább ezt a PlanetAnimal-lapot, hogy többet megtudjon a makócápáról.
Kellemes olvasást!
Eredet
- Afrika
- Amerika
- Ázsia
- Európa
- Óceánia
Mako Shark jellemzői
Lássuk a makócápa főbb jellemzőit:
- Gyönyörű vadállat: általában 3,2-3,8 méter hosszú, súlya pedig 60-135 kg.
- A nőstények nagyobbak, mint a hímek: ezért akár 150 kg-ot is nyomhatnak.
- Gyors növekedési üteme van: más cápafajokhoz képest.
- Test alakja hengeres és áramvonalas.
- Nagyon gyorsan tud mozogni.
- A farokúszó függőlegesen megnyúlt: vastag és elég erős is, ami lehetővé teszi, hogy úszás közben gyorsan meghajtsa magát.
- A mellúszói rövidek.
- Feketék a szemei
- A pofa hegyes.
- Kopoltyúrései elég hosszúak: nekik köszönhetően képes felvenni az oxigént.
- Színe területtől függően változik: a test háti részén fémesen kék, de a hason, valamint a száj körül és a pofa alatt fehér.
- Színe életkoronként változik: az egyén életkorától függően lesz bizonyos vagy más tónusa.
- Fiatalon fekete folt van a száján.
- Mint ebben a cápacsaládban szokásos, fogai nagyok, kúpos alakúak és nagyon élesek: a szájon kívül még akkor is látható, ha a szája zárva van.
Marko cápa élőhelye
A makói cápa kozmopolita faj, meglehetősen széles elterjedési területtel rendelkezik minden óceánban, főleg a mérsékelt és trópusi óceánokban.
A neritikus zónában, azaz egy 200 métert meg nem haladó területen jelen lehet, jól megvilágított napfény és kölcsönhatásban áll a part menti zónával. Az óceáni, epipelágikus és mezopelágikus zónában is megtalálható, mintegy 800 méter mélyen. Ezek a helyek nagy fajdiverzitású területeknek felelnek meg.
Bár a mérsékelt és a trópusi vizeket kedveli, mint említettük, hideg vizekre is képes átköltözni, 5 és 11 o C között. Azok a régiók, ahol gyakran előfordul Észak-Amerika és Dél-Amerika partjai:
- Dél-Amerika
- Oroszország
- Ausztrália
- Új-Zéland
- Norvégia
- Indo Pacific
- Kelet-Afrika
- Földközi-tenger
- Vörös-tenger
Mako cápaszokások
A makócápa egy aktív faj, amely hajlamos állandóan mozgásban lenni. Elég mozgékony és nagyon gyors, és könnyen eléri a 32 km/h körüli sebességet. Egyik sajátossága, hogy befogva és még horogra akadva képes kiugrani a vízből.
Napi körülbelül 55 km-t képes megtenni. Általában magányos, de bizonyos csoportokat alkothat, amelyeket nyilvánvalóan a nem határoz meg. Nem valószínű, hogy megtámadja az embereket, mivel nem jön túl közel a parthoz, de elég agresszív tud lenni.
Meglehetősen nehezen tanulmányozható faj, mert ereje és aktivitása miatt nehéz fogságban tartani, de köztudott, hogy nagyon fejlett látó- és szaglószervei vannak, és képes észlelni a víznyomás és a mozgás változása, ami jelentős érzékszervi élességet ad.
Mako cápaetetés
A makócápa csúcsragadozó, vagyis abban az ökoszisztémában, ahol fejlődik, ő a fő ragadozó. Aktívan vadászik különféle fajokra, de a kékhal (Pomatomus s altatrix) az egyik kedvence.
A következőkből is táplálkozhat:
- Egyéb cápák.
- Atlanti makréla (Scomber scombrus).
- Atlanti hering (Clupea harengus).
- Fehér tonhal (Thunnus alalunga).
- Kardhal (Xiphias gladius).
- Tintahal (Loligo pealeii, Illex illecebrosus).
- Delfinek (Delphinus capensis).
- Zöld tengeri teknősök (Chelonia mydas).
- Egyéb kisemlősök.
Mako cápa szaporodása
Ovivviviparos faj, vagyis az anyával méhlepényi kapcsolatot nem fenntartó fiatalok először saját petéikkel táplálkoznak, majd a fejlettebbek más petéivel és még a kicsikéikkel is. testvérek.A vemhesség 15 és 18 hónap között tart, ennek végén fejlett fiatalok születnek, fogakkal és működő szervekkel.
A többi cápához hasonlóan ez a faj sem alkot párokat, hanem csak szaporodás céljából egyesül. Ezenkívül néha erőszakos találkozásokat figyeltek meg különböző nőstényeknél, amelyek során a hímek megharapják a nőstények uszonyait és hasát. A párzás a becslések szerint nyár vége és kora ősz között megy végbe.
A megszületett kölykök száma 4-től 16-ig terjed. Körülbelül 70 cm-esek, és születésük után teljesen függetlenek anyjuktól. A makócápa várható élettartama körülbelül 30 év, nőstényeknél hosszabb, mint hímeknél.
Ha többet szeretne megtudni az ovoviviparos állatokról: példák és érdekességek, ne habozzon, olvassa el a PlanèteAnimal általunk ajánlott cikkét.
A makócápa védettségi állapota
A makócápát a kihalás veszélye fenyegeti, és bár nehéz pontosan felmérni a világ népességét, tudjuk, hogy csökkenőben van. A fajt a közvetlen és a véletlen vadászat egyaránt fenyegeti.
A közvetlen fogásokat fogyasztásra szánják, mivel húsát forgalmazzák, de a makócápa a sporthorgászatot gyakorló egyedek célpontja is. A PlanèteAnimalnél ezt nem sporttevékenységnek tekintjük, hanem nem megfelelő tevékenységnek, mert a sport soha nem árthat az állatfajoknak.
Ami a véletlen fogásokat illeti, azok a hatalmas halászatnak köszönhetőek, amelyet a világ halászatai gyakorolnak, és amely ellenőrizetlen módon vonja ki a tengeri biológiai sokféleséget az óceánokból. A makói cápavédelmi intézkedések nagyon korlátozottak voltak, mivel alapvetően az egyes régiókban végzett ellenőrzésektől függenek. Nem voltak elég hatékonyak, amint azt a makócápa globális kockázata is bizonyítja.
Mako cápa képek
