A keleti vagy keleti síkvidéki gorilla ezen főemlősök két fennmaradt fajának egyike, amelyek sajátos és gyönyörű tulajdonságokat mutatnak, amelyek közül sok valószínűleg az emberhez fűződő szoros genetikai kapcsolatával függ össze. Ezeknek az állatoknak összetett kommunikációs rendszerük van, amelyet különféle hangok, tapintható kommunikáció, mozgás, sőt kémiai kommunikáció révén fejlesztenek ki. A többi nyugati gorillához hasonlóan a keleti gorillák is sajnos sok antropogén hatásnak vannak kitéve, ami végül felkerült a veszélyeztetett állatok listájára.
Tovább olvassa ezt az AnimalPlanet adatlapot, és fedezzen fel releváns információkat a keleti síkvidéki gorilla jellemzőiről, élőhelyéről és étrendjéről.
Eredet
- Afrika
- Kongó (Kinshasa)
- Uganda
- Ruanda
A keleti gorilla jellemzői
A gorillák általában a legnagyobb főemlősök. Ennek a fajnak a hímjei átlagosan 160 kg körüliek, átlagosan 185 cm hosszúak, míg a nőstények 70-114 kg és 150 cm-esek, ami egyértelmű ivardimorfizmust jelez.
Ezeknek az állatoknak a szőrzete hosszú és selymes, színe a kékesfeketétől a barnásszürkéig terjed. A hímek 12 éves korukban úgynevezett ezüsthátúakká válnak, ennek a területnek a szürke színe miatt, ami bizonyos esetekben a zenekar vezető pozíciójával függ össze.A hímek másik sajátossága a hónaljmirigyek jelenléte, amelyek stressz esetén erős szagot bocsátanak ki.
Ennek a fajnak az állkapcsa és fogai nagyobbak, mint a nyugati fajoké, de az orr és a karok kisebbek.
Kelet Gorilla alfaj
A keleti gorilla a Gorilla beringei fajhoz tartozik, és két alfaja van:
- Grauer gorillája (Gorilla beringei graueri)
- Mountain Gorilla (Gorilla beringei beringei)
Kelet Gorilla Élőhely
A faj élőhelyét sűrű erdők képviselik, amelyek között lehetnek másodlagos erdők is, amelyek átmenetben vannak az afrikai hegyvidéki területek felé, ahol bambuserdők, mocsarak és lápok találhatók. A helyszín tengerszint feletti magassága 600 és 2900 méter között van.Pontosabban, a hegyi faj 1400 és 1850 méter közötti tengerszint feletti magasságban, míg Grauer gorillája alacsonyabban található.
A hegyi gorilla különféle típusú növényzetben virágzik ezeken a hegyvidéki területeken, ahol bambuserdők, vegyes erdők és gyepek találhatók. A Grauer faj a maga részéről, vegyes erdők meglehetősen meredek lejtőin él, ahol sűrű aljnövényzet van.
keleti gorillák szokásai
A keleti gorillák csoportokban élnek, tehát társas faj. A nőstényekből és utódaikból álló csoport vezetője egy fizikálisan alkalmas ezüsthátú hím lesz. Az átlagos formáció 10 egyed, de néhányat akár 65 taggal is azonosítottak.
Nyolc éves koruk körül a nőstények elszakadnak eredeti csoportjuktól, hogy családot találjanak egy másik magányos hímmel.Néha csatlakozhatnak egy kialakult csoporthoz, de inkább saját maguk alapítanak. A férfiak ezzel szemben 11 éves koruk körül különválnak, de nem csatlakozhatnak a már kialakult csoportokhoz.
Ezek az állatok általában nem területiek, sőt a csoportok átfedhetik egymást, de előfordulhatnak jelentős összecsapások, főleg ha egyetlen hímmel találkoznak.
A fajnak napirendi szokásai vannak, és amikor felébred, hosszú táplálkozásba kezd, amit aztán pihenéssel és mozgással váltakozik. Az éjszakai alváshoz fészket építenek, többnyire a földre vagy esetleg a fákra.
Szokásaik másik jellemző aspektusa a hímek és a nőstények, illetve az egyik nőstény és a másik közötti ápoltság.
Keleti Gorillaetetés
A keleti gorilla elsősorban lombos faj, de étrendjét más lehetőségekkel egészíti ki.Ily módon leveleket, gyökereket, szárakat, tököt, bokrokat és bambuszokat fogyaszt. Táplálékukban szerepel még kéreg, gombák, virágok, gyümölcsök, bizonyos gerinctelen állatok, például rovarok, sőt még a magukból származó trágya is.
Ezek az állatok a nappali etetés körülbelül 30%-át töltik.
A keleti gorilla szaporodása
A hím gorilla 8 éves korában kész szaporodásra, míg a nőstényeknél 6-7 éves korukban menstruálnak először. Az első szülés átlagosan 10 éves kor körül fog megtörténni. A szaporodási ciklus 28 nap, a fogékonyság ideje 1-4 nap.
A domináns hím kizárólag a kialakult csoport összes nőstényével képes szaporodni. A fajnak alacsony a szaporodási aránya, mivel egy nőstény élete során legfeljebb 6 fiókát hoz világra.
Amikor egy nőstény ovulál, udvarolni fog a hímnek, bizonyos mozdulatokkal jelezve az elérhetőségét.Az aktus után körülbelül nyolc és fél hónapos terhessége lesz, aminek egyetlen babája születik. Három éves kora körül lesz elválasztva, amikor már nem lesz az anyja hátán. A kicsi még évekig a csoportban marad.
Kelet Gorilla védettségi állapota
A Nemzetközi Természetvédelmi Unió kritikusan veszélyeztetettnek nyilvánította a keleti gorillát. Több ok is vezette jelenlegi állapotába. Egyrészt a húsukra való vadászat jelenti a fő veszélyt a fajra, különösen a Grauer-féle gorillákra. A térségben tapasztalható gyors népességnövekedés, fegyveres csoportok és bányászok egyre nagyobb nyomást helyeznek a gorillákra. Erre megölik és megeszik az anyákat, általában a babák gondozás nélkül meghalnak vagy meg is eszik.
Másrészt a mezőgazdasági és erőforrás-kitermelési célú élőhelyek módosítása erős hatással van ezekre az erdőkre, ami kétségtelenül közvetlenül befolyásolja az állatok fejlődését.
Főleg a Kongói Demokratikus Köztársaságban támadták meg a természeti területeket fegyveres csoportok, amelyek illegális erőforrás-kereskedelemmel foglalkoznak, beleértve a gorillák megölését, amit a rendelkezésükre álló fegyverek segítettek elő.
Egy másik szempont, amely ezeket a populációkat érintette, bizonyos, ember által terjesztett betegségek, például légúti és herpeszvírusok terjedése, amelyek egyes egyedek számára végzetesnek bizonyultak a gorillák és a terület látogatói közötti érintkezés következtében.
Végül az éghajlatváltozás várhatóan megváltoztatja a csapadékmintákat ezekben az ökoszisztémákban, ami kétségtelenül jelentős változásokat fog eredményezni e gorillák élelem- és életterében.
Képek a keleti gorilláról vagy a keleti alföldi gorilláról
